Kromatika alapismeretek-2

三、A vizuális rendszer észlelési jellemzői

Az emberi látórendszernek számos jellemzője van a színek és annak térbeli részleteinek észlelésében, mint például a vizuális maradvány, érzéketlen az élek éles változásaira, és a világosság erősebb érzékelése, mint a szín.

Elméletileg a természetben minden szín meghatározható az R, G és B három alapszínével, így kialakul az RGB háromdimenziós színtérmodell, amely matematikai képlettel pontosan kiszámítható.

Az emberi látórendszer percepciós jellemzőinek megfelelően a szín- és térbeli változásokhoz és a színtérmodellhez mindenféle digitális képadat-tömörítési algoritmust tervezhetünk.

Az emberi vizuális rendszer

  • • Úgy gondolják, hogy a szín a látható fény vizuális rendszerének észlelésének eredménye.
  • Az emberi retinán háromféle, vörös, zöld és kék színre eltérő érzékenységű kúpos sejt található, valamint egy rúd alakú sejt, amely csak rendkívül alacsony fényerő mellett működik. Ezért a szín csak a szemekben és az agyban létezik. A rúdcellák nem játszanak szerepet a számítógépes képfeldolgozásban.
  • A látható fény egy elektromágneses hullám, amelynek hullámhossza 380 ~ 780 nm. Az általunk látott fény nagy része nem egy hullámhosszú fény, hanem több különböző hullámhossz kombinációja.
  • Az emberi retina neuronokon keresztül érzékeli a külső világ színét. Mindegyik neuron vagy színérzékeny kúp, vagy színérzéketlen rúd3 retinaA látás észlelési jellemzői:
    • A vörös, zöld és kék kúpsejtek eltérően érzékelik a különböző fényfrekvenciákat és eltérő fényerőt.
    • A természetben bármely szín meghatározható R, G és B összegével, amelyek egy háromdimenziós RGB vektorteret alkotnak.4 Érzékenység
    • 5 fényerősségA látás észlelési jellemzői:

      A színminták egy csoportja ugyanolyan színű napfényben vagy egy bizonyos fényforrásban, de ha egy másik fényforrás alá helyezzük őket, a szín más6 Színkülönbség

      四、Színes mód

      • RGB additív színkeverési mód
      • CMY kivonó színkeverési mód
      • HSB mód
      • Lab mód

      RGB mód

      • Az RGB mód a természetben három alapszín keverési elvén alapul. A piros, zöld és kék elsődleges színek mindegyik színskálában a 0 (fekete) és 255 (fehér) közötti fényerősség szerint vannak kiosztva, így meghatározva a színüket. Ha a különböző fényerősségű alapszíneket összekeverjük, 256 * 256 * 256 féle szín keletkezik, körülbelül 16,7 millió. Például egy élénkvörös R értéke 246, G értéke 20 és B értéke 50 lehet. Ha a három alapszín fényereje megegyezik, szürke szín jön létre; Ha mindhárom fényerőérték 255, akkor tiszta fehér keletkezik; Ha az összes fénysűrűség értéke 0, akkor tiszta fekete keletkezik. Ha a háromféle színes fény keverésével generált szín általában magasabb, mint az eredeti szín fényereje, ezért az RGB módban történő színgenerálás módszerét színes fényadalékos módszernek is nevezik.

      A CMYK mód, más néven nyomtatási színes mód, egy feldolgozott mód, ahogy a neve is sugallja.

      • Nagyon különbözik az RGB-től. Az RGB mód egy világító színmód, és a képernyőn látható tartalom még sötét szobában is látható
      • A CMYK egy színmód, amely a tükröződésen alapul. Hogyan olvassák az emberek az újságok tartalmát? A tartalmat a napfény vagy az újságra felragyogó, majd a szemünkbe visszaverődő fény látja. Külső fényforrás kell hozzá. Ha egy sötét szobában van, nem tud újságot olvasni
      • Mindaddig, amíg a képernyőn megjelenő kép RGB módban van kifejezve. Mindaddig, amíg a kép látható a nyomtatott anyagon, CMYK módban jelenik meg. Például folyóiratokat, folyóiratokat, újságokat, plakátokat stb. nyomtatnak és dolgoznak fel, tehát ez a CMYK modell.
      • Az RGB-hez hasonlóan a CMY három tintanév kezdőbetűje: cián, bíbor és sárga. K veszi a fekete utolsó betűjét. Az ok, amiért nem veszi a kezdőbetűt, az az oka, hogy ne keverjék össze a kékkel. Elméletileg csak háromféle CMY tinta elegendő. Ha összeadjuk őket, feketévé kell válniuk. Mivel azonban a jelenlegi gyártási folyamat nem képes nagy tisztaságú tintákat előállítani, a CMY hozzáadásának eredménye valójában egy sötétvörös, ezért speciális fekete tintát kell hozzáadni az egyeztetéshez.
      • Ha C, M, Y és K színbe keveredik, a C, m, Y és K növekedésével az emberi szemre visszaverődő fény egyre kevesebb lesz, a fény fényereje pedig egyre kisebb lesz. A színgenerálás módszerét minden CMYK módban színkivonásnak is nevezik.

      HSB mód

      A HSB módot az emberi szem színmegfigyelése alapján határozzák meg. Ebben a módban az összes színt színárnyalatok, telítettség és fényerő írja le.

      • A színárnyalatok az objektumról visszaverődő vagy azon keresztül átvitt színekre utalnak. A 0 ~ 360 fokos szabványos színkörön a színárnyalat mérése pozíció szerint történik. Normál használat során az árnyalatot a szín neve alapján azonosítják, például piros, narancs, zöld stb. Ez a megjelenés jellemzője.
      • A telítettség a szín intenzitására vagy tisztaságára utal, amely a szürke komponensek arányát jelzi az árnyalatban. Ezt 0% (tiszta szürke) - 100% (teljesen telített szín) fejezi ki. A standard színkörön a telítettség a középső pozíciótól a szélső pozícióig növekszik.
      • A fényerő egy szín relatív fényereje. Általában 0% (fekete) - 100% (fehér) értékkel mérik. Hiba: a felszereltség korlátozottsága miatt a számítógép képernyőjén megjelenő RGB módra, kinyomtatva pedig CMYK módra kell váltani. Ez bizonyos mértékig korlátozza a HSB mód használatát. A CIE XYZ rendszerben a fényerőt Y értéke fejezi ki, amely mérhető. Ezt a visszavert vagy kibocsátott fény intenzitása egységnyi területen fejezi ki. A fényerőt olyan mértékegységekben mérik, mint a gyertyafény per négyzetméter (cd/m2).

      A világosság CIE definíciója: az emberek vizuális rendszere által a sugárzó fényerőről alkotott érzékelés megfelelő értéke, amelyet L * fejez ki.

      Lab mód

      A labor mód prototípusa a CIE Association által 1931-ben kidolgozott színmérési szabvány. 1976-ban újradefiniálták és CIELab-nak nevezték el.

      Az RGB mód a világító képernyő színösszeadási módja, a CMYK mód pedig a színvisszaverő nyomtatási kivonási mód. A Lab mód nem támaszkodik fényre vagy pigmentre. Ez egy CIE szervezet által meghatározott színmód, amely elméletileg tartalmazza az összes emberi szem által látható színt. A Lab mód pótolja az RGB és CMYK színmódok hiányosságait

      A laboratóriumi színt egy L fényerőkomponens és két a és b színkomponens képviseli. Az L értéktartománya 0-100, az a komponens a zöldről a vörösre, míg a b komponens a kékről a sárgára való színképváltozást, a és b értéktartománya pedig -120 ~ 120.

      五、CIE1976 Lab színtér és színkülönbség képlete

      Színes kommunikációs nyelv

      1) Kommunikációs nyelv, amikor az árnyalat megváltozik: kommunikációs nyelv: piros, sárga, zöld, kék, kevésbé piros, kevésbé sárga és így tovább

      2) Kommunikációs nyelv, amikor a fényerő megváltozik: A Fényerő többnyire a világosabb vagy sötétebbet használja a köztük lévő különbség leírására;

      3) Kommunikációs nyelv, amikor a telítettség megváltozik: A telítettséget erős vagy gyenge jellemzi;

      ● Színes modul7 Színmodul

      • Megfigyelési geometria

      Az eltérő megfigyelési szög a termék színének különbségét is befolyásolja. Néha a megrendelővel való megegyezés érdekében szükség van az objektum azonos szögből történő megfigyelésére. Az ASTM (Amerikai Vizsgálati és Anyagok Társasága) D1729-89 0/45 világítási és megfigyelési feltételeket ajánl. A megfigyelési módszer a következő ábrán látható:8 Megfigyelési szög

      Szabványos világítótestek

      • A szabványos megvilágítók olyan mesterséges fényforrást jelentenek, amely különféle környezeti fényeket szimulál, így a gyártóüzem vagy laboratórium a telephelyen kívüli környezetben a fényforrással alapvetően megegyező fényhatást érhet el. A szabványos világítótestek általában a szabványos Illuminants dobozba és színmérő műszerbe vannak beszerelve. Elsősorban az árucikkek színeltéréseinek kimutatására szolgál, amelyeknek meg kell felelniük a nemzetközi világítástechnikai társaság CIE szabványának.
      • A szabványos Illuminants doboz belső falának környezete nagy hatással van a szabványos Iluminants dobozokra. Normál sötétszürke matt felületnek kell lennie, hogy ne legyen hatással rá a környezet visszavert fénye.

      Általános szabványos világítótestek

      Szimulált kék ég napfény -- D65 fényforrás, színhőmérséklet (CT): 6500K

      Simulált európai bolti lámpa -- TL84 fényforrás, színhőmérséklet (CT): 4000K

      Szimulált amerikai bolti lámpa -- CWF fényforrás, színhőmérséklet (CT): 4100K

      Szimulálja a családi vagy szálloda meleg színű megvilágítását -- F fényforrás, színhőmérséklet (CT): 2700 k

      ● A kromatikus aberráció számítási képlete

      • + L világos - L sötét
      • + piros - zöld
      • + b sárga - b kék
      • △E(teljes kromatikus aberráció)=√ (△a)2+(△b) 2+(△L) 2
      • △a(kromatikus aberráció )=a2-a1
      • △b(kromatikus aberráció )=b2-b1
      • L(világossági aberráció)=L2-L1

      ● Kromatikus aberrációs képlet alkalmazása10 Színkülönbség számítás

      • Két fontos index:

      1. Nagyon fontos az egységesség.

      2. A beállított szám tartományának képesnek kell lennie arra, hogy megerősítse a vizuális különbség elfogadhatóságát.

      • Ipari szabvány szerint △ E tűréstartomány

      0 - 0,25: nagyon kicsi vagy nincs; Ideális párosítás

      0,25 - 0,5: perc; Elfogadható egyezés

      0,5 - 1,0: kicsitől közepesig; Egyes alkalmazásokban elfogadható

      1,0 - 2,0: közepes; Elfogadható bizonyos alkalmazásokban

      2,0 - 4,0: nyilvánvaló; Elfogadható bizonyos alkalmazásokban

      4,0- több: nagyon nagy; A legtöbb alkalmazásban elfogadhatatlan

      (Néhány kép az internetről származik. Ha jogsértést észlel, kérjük, lépjen kapcsolatba és azonnal törölje)

       

       

       

       

       


Feladás időpontja: 2023. május 05
WhatsApp online csevegés!